Kripke azt mondta, van egy 15 oldalas "Bibliája" a sorozatnak, amely lényegében a fő szálat tartalmazza nagy vonalakban. Ezt csak ő, és még pár ember ismerik. A mostani Supnathiányos időkben megnéztem pár régebbi részt, és azt kell mondjam, szerintem tudják, mit csinálnak, a történet nagyon is szilárd alapokon nyugszik. Rengeteg finom utalást találtam a későbbi történésekre (jó példa a Faith még az első évadból, vagy a Houses of the Holy a másodikból).
A részleteket rugalmasan, menet közben találják ki, persze előfordul, hogy elkanyarodnak a fő száltól, vagy felcserélik a történések sorrendjét, mert újabb ötleteik támadnak, amelyek beleszólhatnak az eredeti elképzelésekbe. Egy történet, amit nem meséltek még el, olyan, mint egy élőlény, folyton növekszik, változik, eteted, itatod, nevelgeted, aztán úgyis megy maga újtán, sokszor olyan irányokba, amikre eredetileg nem is gondoltál (aki írt már hosszabb lélegzetű történetet, az tudja, hogy megy ez). Egy tévésorozatnál még bonyolultabb ez, mivel nagyon sok mindenhez kell igazodniuk, olyan prózai dolgok is beleszólhatnak a történetbe, mint a költségvetés, a színészek időbeosztása, elérhetősége, a nagyfőnökök, vagy az időjárás (vagy a nyálcsordák véleménye
).
Hurrá, lesz Luciferünk! 30-40-est keresnek, Peter Wingfield 40-50-es, de simán el tudná játszani, teljesen ráillik a leírás (én is pont ilyennek képzeltem a supnatos Lucifert). Kezdem idomítani mutáns médium mókusaimat, hogy sugározzák ezt a gondolatot Kripkiék irányába: Peter Wingfield for Lucifer!