|
Hááát, ez megint egy olyan rész volt, ami után lehet bőven agyalogni. Elgondolkodtatónak tartom azt, ahogyan felvázolták annak módjait, egy szülő hogyan védené meg gyermekét. Nem tudom elítélni Johnt azért, mert meg akarta kímélni a legkisebb fiát a sötét oldal megismerésétől. Hasonló helyzetben nem is tudom, mit tennék. Gondoljatok csak bele, van két fia, akiket már nem tud megvédeni, kapcsolatba kerültek a démonokkal, így minden percben veszélyben van az életük, őket már csak úgy védhette meg, hogy vadászt nevelt belőlük - tudván, hogy Samnek démonvér folyík az ereiben, és a sötétség meg akarja kaparintani a még ki nem fejlett erejét. Dean meg ugye az idősebb, akinek vigyáznia kellett a kicsire, így ő sem úszhatta meg, hogy ne kapjon kiképzést. De Adamnek semmi köze nem volt a természetfelettihez, éppen ezért egy kisvárosban "tudatlanul" sokkalta nagyobb biztonságban volt, ráadásul nem kellett sosem a háta mögé tekintgetni, vajon milyen szörny vagy démon leselkedik rá, és élhetett egy normális életet. Hogy miért nem tudtak egymás létezéséről? Nos, tök egyszerű: Sam és Dean annak tudatában, hogy van vhol a világban egy kisöccsük sokkal sebezhető érzelmielg, mintha csak egymásra kell vigyázniuk - sőt a sok közös vadászat miatt képesek tiszta fejjel gondolkodni, még akkor is, ha tudják a másik veszélyben van. És ha Adam tudta volna, hogy van két bátyja, biztosan felkeresi őket. És mekkora húzás volt, hogy amit az imént leírtam, azt Kripke fogta és beágyazta a karakterek viselkedésébe/felfogásába, és Sam kontra Dean lett belőle a végén! De őszintén szólva nem tudom, mit választanék. Lehet a gyerekemnek inkább normális életet, és hitegetném magamat azzal, ha nem tud a gonosz lények létezéséről, akkor nem is vonzza magához azokat... Hmmm...
Az viszont nagyon érdekes volt, amit Dean mondott a végén. Látja Samben a saját apját, és ezt vegye annak, aminek akarja - csak éppen nem feltétlenül bókna szánta. Dehát kire is hasonlítana Sam, ha nem a saját apjára, persze mindig is lázadt ellene, sosem akart vadász lenni, mégis ugyanúgy cselekszik ahogyan anno John. De Dean nem nyüstölte minidg Samet az első évadban, hogy márpedig mindkettejük sorsa az, hogy szembeszáljanak a gonosz erőkkel, most pedig...
A lezárást kicsit keserédesnek tartom ezzel az abszolut patt helyzettel, hogy létezett egy kisöcsi, de már nem ismehették meg egymást úgy, ahogyan ildomos lett volna - épphogy megkapták el is vesztették. Dehát Adamnek ahol most van biztosan sokkal jobb, mint másol, a másik kettőnek meg még nagyon sok dolga lesz az elkövetkezendőkben. __________________ "My name is Death and the End is here." |